Kincses Réka „Balkán Bajnok” című filmjét édesapja és a rendszerváltás utáni események közötti kapcsolatok és történések ihlették. Apja “parkolópályára” kerülését családja körében és „ellenségeinek” meginterjúvolásával fedi fel.

(Forrás: noileg.ro, Kilyén Zsolt)

        Kincses Előd szerepe igen fontos volt a rendszerváltásban. Míg a magyarok azt állították róla, hogy nem volt elég radikális, addig a román sajtó a magyarok radikálisok vezérének kiáltotta ki. Tizenöt éven keresztül szerepet vállalt a politikában, mint az ellenzék ügyvédje, volt megyei alelnök, a magyarok világszövetségének főtitkára, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Minden hivatalából menesztették, menekülnie kellett, mert bűnbakot akartak csinálni belőle. Hat éven át távolt volt családjától.
        Kincses Réka filmjében nem csak a közvetlen családi körbe tekinthetünk be, nem csak egy bizonyos oldalról vizsgálja a történteket, apja régi barátait is megkérdezi. Beengedi a nézőket otthonába, az ebéd közbeni beszélgetésekbe, vitáikba, veszekedéseikbe. Elénk tárja a szürke valóságot és közben tükröt állít.
Bemutatja apja egykori barátait, aki a bajban elfordultak tőle, megszakadt a kapcsolatuk, és az interjú során olyan szavakkal és állításokkal illetik meg őt, mint például, hogy egy erőszakos ember, akivel nagyon nehéz kijönni, aki a megsértett ember szerepét játszotta és játssza még mindig, aki elszigetelte magát a politikailag és barátilag egyaránt. Egykori legjobb barátjáról, Frunda Györgyről, akivel rengeteg időt töltöttek együtt, kiderül, hogy feltehetőleg ő volt a Kincses Elődre állított ügynök, bár ez sosem volt bebizonyítva. Ez az első tükör, amit a filmrendező a társadalom elé tart. Az ember egykori barátoknak és bizalmasai szúrják hátba a legjobban, nem csak azokkal a szavakkal, amikkel illették az interjú során, hanem a korábbi cselekedeteikkel egyaránt.
        Minden veszekedés, beszélgetés a néző elé tárul, közvetlenül. Maga a rendező is gyakran megjelenik a filmben és vitába is keveredik szüleivel. Először édesanyjával, aki a románok okozta sérelmeit emlegeti, miközben Kincses Réka próbálja felhívni a figyelmét édesanyjának arra, hogy nem csak a magyaroknak vannak sérelmei, hanem ugyanúgy a románoknak is, de ezt anyja nem fogadja el, felháborodik, kiabál. Itt tartja másodjára a nézők elé azt a bizonyos tükröt.
Ez a fajta megnyilvánulás, sőt az egész film maga, hogy beengedi a nézőket az otthonukba, kedvező a nézők számára, hisz akár egy pletykalapot olvasva, élvezhetik az eléjük tárt képvilágot és történéseket. Saját szemmel tapasztalhatják meg, hogy Kincses Előd valóban makacs, néha erőszakos, aki nem ad semmilyen módon a véleményéből. Ott lehetnek az apjával való veszekedésénél, ahol apja megsértődik, amiért nem tette fel az interjú alanyainak azokat a kérdéseket, amiket ő mondott, legalábbis nem mindet. Ekkor Kincses Réka szembesíti azzal, hogy ő azokat a kérdéseket teszi fel, amelyeket neki kellett volna.
        A film lerántja a leplet egy pár magát tisztességesnek tartó politikusról, elénk tárja a kegyetlen igazságot és tükröt tart a társadalom felé. Elgondolkodtatja és meglepi a nézőt a rendező saját ellentmondásainak tüzében. 

Széri Zselyke

Kiajánló: Kincses Réka filmje tükröt állít a társadalom elé.