Magasság és mélység, ez a történelem. A kolozsvári Szent Mihály templom felújítása során lehetőség nyílt a templom mélyére ásni, hogy Kolozsvár történetét a magasba repíthessék.

A kolozsvári Szent Mihály templom felújítása lehetőséget adott a régészeti kutatásoknak. Dr. Lupescu Radu régész, a Sapientia EMTE oktatója, kijelentette, hogy a templom története a város története is egyben. Egy középkori templomot keresnek többek között, ami a 12-ik és 13-ik században szolgálhatta a lakosokat, de egyelőre rejtély övezi.

A Szent Mihály templom építése a 14-ik század közepén kezdődött, de teljes mértékben soha nem készült el, a 16-ik század elejére csak nagyjából fejezték be. Viszont a tapasztalat és az emberi logika azt mondja, hogy kellett itt legyen egy templom ezelőtt is. Az új templomokat általában a régire építették rá, ezért gondolták úgy a régészek, hogy a templom alatt, a környékén kellett legyen a régi templom, azt a tényt is hozzátéve, hogy abból az időszakból feltártak egy temetőt. Az ásatások során nem találtak rá a templomra, viszont más felfedezésekre bukkantak rá.

A szentélyben a 16-ik és 17-ik század során temetkeztek. Ekkor a templom protestáns korszakát élte. Ezt a tényt az bizonyítja, hogy körülbelül 30 sírt találtak a szentély szelvényében.

Az is megerősödött, hogy jogosan nevezzük a várost Cluj Napoca-nak, hiszen római kori leleteket találtak. Napoca-t a második század elején alapították.  Dr. Lupescu Radu elmesélte, hogy akkoriban fából építkeztek, de később rátértek a kővel való építésre, így impozánsabb épületeket tudtak alkotni. Ezt mutatják a templomi ásatások során talált díszes ablakkeret töredékek. A töredékek lebontott házak omlásrétegéből származnak. Ezek az ablakkeretek egyedülállóak, Dacia tartományban legalábbis.

Feltártak falakat, amelyeket megvizsgáltak, és megállapították, hogy emeletes épületek alkotóelemei voltak. Az akkori fórum közelében találták meg őket, ebből pedig arra a lehetséges magyarázatra jutottak, hogy középületekről lehet szó. Ezt a feltételezést megerősítette az egyik talált tárgy, egy spatula nyele. A spatulát úgy tűnik arra használták, hogy viaszt nyújtsanak el vele. A viaszra írtak. Így alkottak hivatalos iratokat. Ha továbbvisszük ezt a gondolatmenetet, akkor eljuthatunk odáig, hogy a helyszínen a római korban irodahelységek voltak.

Az ásatások során talált dolgok a múzeumba kerülnek.

A kutatók abban reménykednek, hogy le fogják tudni írni a templom monográfiáját és a templom építésének történetét. Ezáltal az egyetemisták városának múltját mi is jobban megismerhetjük.

Tabi Boglárka

Kiajánló: Állt-e templom a Szent Mihály templom helyén a 12-13. században? Jó kérdés! A logika azt mondja, hogy igen, viszont a kutatók nem találták meg a maradványokat. De ezen kívül több érdekességre is rávilágítanak a Szent Mihály templom felújítása során végzett régészeti kutatások.